Höveji csipke

Győr-Moson-Sopron Megyében található kis falu Hövej, Kapuvártól 8 km-re.  Hövej néven először 1436-ban egy oklevelben említik. A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta.
A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. 1962-ben a Brüsszeli Világkiállításon ezt a csipkét aranyéremmel tüntették ki. Ez a hímzés a faluban a múlt században vált ismertté, úgy 1860 táján. A lyukacsos hímzést lenge anyagra készítik pl. organzára, grenadinra. Ezeket a textíliákat a szomszédos Ausztriából hozzák be. De mindemellett vastagabb anyagra is hímeznek pl. batisztra, sifonra. A höveji hímzés lyukacsos, a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki. Ezeket nevezzük pókozásnak. A varrótűbe egy szál nagyon vékony szálú cérnát fűznek, és ezzel pókozzák be a lyukakat. Ezeknek a pókoknak a hímző asszonyok neveket is  adtak. kb. 30 féle pókozást ismernek. Egyet - kettőt megemlítenék közülük: pl. csillagos, kalinkós, gombos, órás, búzaszemes, tekert, macskatalpas, legyezős, szőlős, tiklábas, sarlós, szép, borjúfogas, nyolcas,... stb. A hímzésben megtalálhatjuk a búzavirágot, szegfűt, tölgyfalevelet termésével a makkal együtt, margarétát, tulipánt, nefelejcset.
Ezt a hímzést régen a falu apraja, nagyja készítette. Nemcsak a munka   szépségéért, hanem mert a termékek jól eladhatóak. Sajnos ma már egyre kevesebben készítik ezt a csodálatos kézimunkát, mert az idősek közül már sokan nem élnek, a fiatalok közül pedig kevesen tanulták meg ezt a művészi munkát.