Szeged történelme
Szeged Magyarország negyedik legnagyobb városa, Csongrád-megye székhelye. Megyei jogú város, a Dél-Alföld regionális központja. Szeged, a Tisza és a Maros találkozásánál, az Alföldön, a déli határhoz közel helyezkedik el. Szeged az ország legmélyebben fekvő városa, déli részén Gyálaréten található a legmélyebb pont, amely 75.8 m a tengerszinthez képest.
Szeged történelme:
Szeged és környéke, az új-kőkor óta lakott, és Dacia és Pannónia között fontos állomás volt. Egyes feltételezések szerint, Attila fő szálláshelye Szeged környékén helyezkedett el. A magyarok letelepedését segítette, hogy a földrajzi viszonyok kedvezőek voltak, megfelelő legelők, vízi közlekedésre alkalmas folyó állt rendelkezésre.
A marosi só hajózással kapcsolatban, egy oklevél 1183-ban említi először Szegedet. Már István korában is fontosnak tartották a marosi só hajózást, amely a település fejlődését is elősegítette. A tatárjárás alatt, az emberek a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúlta után visszatértek, és újraépítették lerombolt városukat. 1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt. 1525-26-ban a törökök átvonultak Szegeden, kifosztották, majd el is foglalták. Ekkor a tehetősebb családok elköltöztek más nagyvárosokba. Ezzel együtt megindult a bevándorlás is, török, délszláv, raguzin népek telepedtek le itt.
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját, amit a mai napig megünnepelnek. 1723-ban a császár, Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ezt a rangot tíz év után elvesztették. Szeged ezután hatalmas fejlődésen ment át, a piaristák gimnáziumot alapítottak, 1869-ben megnyílt a mai Pick Szalámigyár elődje, a Pick Márk boltja.
Az 1879-ben történt nagy árvíz, Szeged történetének egy igen szomorú és emlékezetes pontja. Elpusztult 5600 ház, 165 ember meghalt, a többi embert mintegy 60 000 főt elköltöztettek, és csupán 10000 fő maradt a városban. Ferenc József ígéretet tett, hogy a várost újjá építi, és szebb lesz mint valaha. Ezt az ígéretet be is tartotta, és pár év alatt újjá építette Szegedet. 1950-ben a város köré a tanyákból kilenc községet alakítottak ki, amelyek közül, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott.
Szeged történelme:
Szeged és környéke, az új-kőkor óta lakott, és Dacia és Pannónia között fontos állomás volt. Egyes feltételezések szerint, Attila fő szálláshelye Szeged környékén helyezkedett el. A magyarok letelepedését segítette, hogy a földrajzi viszonyok kedvezőek voltak, megfelelő legelők, vízi közlekedésre alkalmas folyó állt rendelkezésre.
A marosi só hajózással kapcsolatban, egy oklevél 1183-ban említi először Szegedet. Már István korában is fontosnak tartották a marosi só hajózást, amely a település fejlődését is elősegítette. A tatárjárás alatt, az emberek a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúlta után visszatértek, és újraépítették lerombolt városukat. 1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt. 1525-26-ban a törökök átvonultak Szegeden, kifosztották, majd el is foglalták. Ekkor a tehetősebb családok elköltöztek más nagyvárosokba. Ezzel együtt megindult a bevándorlás is, török, délszláv, raguzin népek telepedtek le itt.
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját, amit a mai napig megünnepelnek. 1723-ban a császár, Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ezt a rangot tíz év után elvesztették. Szeged ezután hatalmas fejlődésen ment át, a piaristák gimnáziumot alapítottak, 1869-ben megnyílt a mai Pick Szalámigyár elődje, a Pick Márk boltja.
Az 1879-ben történt nagy árvíz, Szeged történetének egy igen szomorú és emlékezetes pontja. Elpusztult 5600 ház, 165 ember meghalt, a többi embert mintegy 60 000 főt elköltöztettek, és csupán 10000 fő maradt a városban. Ferenc József ígéretet tett, hogy a várost újjá építi, és szebb lesz mint valaha. Ezt az ígéretet be is tartotta, és pár év alatt újjá építette Szegedet. 1950-ben a város köré a tanyákból kilenc községet alakítottak ki, amelyek közül, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott.
Szeged történelme
Csipke, hímzés
Szeged
Bevásárló kosár
Az Ön kosara pillanatnyilag üres.
