A kézi munkával készített csipke előállítása hosszadalmas munka, a 19. század elejétől egyre erőteljesebb törekvés mutatkozott ennek gépesítésére. Így jelent meg 1814-ben bobinet gép és 1866-ban a klöpli gép. Áttört mintás kelméket már az 1859-ben feltalált raschel-gépeken is lehetett készíteni. A fejlesztések eredményeként hamarosan olyan gépek kerültek piacra, amelyeken valóban művészi jellegű kötött csipkék voltak gyárthatók. A magas színvonalú gépi csipke még erősítette is a csipkedivat felerősödését. A rascel-gépi csipkéket az tette igazán versenyképessé, hogy ezeken a gépeken sokkal nagyobb teljesítménnyel, tehát olcsóbban lehetett előállítani az esztétikailag is szép csipkéket. A gépi csipkék jó minőségének kialakulásához hozzájárult még a sima és terjedelmesített poliamidfonalak gyors elterjedése is.
A raschel-gép -láncrendszerű hurkológép- nevét egy 19. századi francia színésznőről, Elisabeth-Felix Rachelről kapta, aki gépen készült kendőket népszerűsítette. (Neve németes írásmódban terjedt el.) A csipkét készítő raschel-gépeket kanalas vagy karabiner tűkkel szerelik fel. Kötéstechnikalilag a raschel-gépen készült csipke egy alapkelme-szerkezetből és a tulajdonképpeni mintázatot adó díszítő fonalak sokaságából áll. A mintázó fonalat fektetéssel, azaz szemképzés nélkül kapcsolják az alapkelme szemeihez. Két jellegzetes alapkelmeszerkezet a tüll és a markizett. Ezek áttört, lyukacsos szerkezetű kelmék. A tüllt méhsejtszerű, a utóbbit négyzet alakú nyílások jellemzik. A különlegesen nagy mintásóképességű, jacquard-berendezéssel felszerelt gépeken készült csipkék e kötésmódok szinte végtelen variációira adnak lehetőséget, mind az alapkelme-szerkezet, mind pedig a szemképzés és a bélelő fektetés kombinációit illetően. Ez változatosság a titka, hogy ez a technika igen gyorsan széles körben elterjedt és termékei meghódították a ruházati és a lakástextíliák piacát. Keskeny csipkeszalagok készítésénél is összefüggő csipke kelmét állítanak elő, majd utólag fejtik szét különálló szalagokra. Ehhez un. fejtőfonalat kell bevezetni, amit megfelelő gép segítségével ki lehet fejteni. Az így készült csipkeszalagnak a szélén kiálló fonalhurkokat találunk, amit pikó-nak neveznek. A csipkét úgyanúgy színezik és készítik ki, mint bármely más hasonló nyersanyagból készült kötött kelmét. (mosás, színezés, hőrögzítés, szárítás) A számítástechnika fejlődése, a korszerű számítógépes mintatervezés újabb lendületett adott a csipkegyártás további fejlődésének.